Skip to content Skip to left sidebar Skip to right sidebar Skip to footer

Szakmár

– Történeti ismertető –

Szakmár a szekszárdi apátság birtoka volt, 1299-ben az apát a szakmári Szent Mária egyház melletti telkét a bátyai egyházi jobbágyainak adta. Midőn 1360-ban Karácsondy Vyda és Csornai Imre elfoglalt az apáttól szakmári részeket, az apátság I. Béla 1061. évi szekszárdi alapító és birtokösszeíró levelével bizonyította, hogy Szakmár egészében az apátságot illeti. Az oklevél ugyan nem említette Szakmár nevét, de a falu területe benne foglaltatott a számos falut felölelő halomi uradalomban.

A XV. században a szekszárdi apátság nemes jobbágyai lakták. Kiterjedt közigazgatási területén belül a középkorban ma is meglévő falu volt, így Erek (1483), Gombolyag (1422) és Tény (1487). Mai területéhez tartozott még a XV. században Karácson, Malomér és Szentkirály. 1618-ban Forgách Zsigmond nádor Béki Mátyásnak adományozta Szakmárt, Ereket, Csőszt, Tényt, amely jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken is. Az 1548. évi összeírás Szakmárt és Csőszt a templomos helyek között említette.

A török elleni felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett a vidék. 1725-ben bérelt pusztaként került Kisüllés a kalocsaiak birtokába, majd 1761-re megszerezték Szakmárt is. A XIX. század közepétől, különösen a jobbágyfelszabadítás után egyre lazább lett a kalocsai puszták városhoz kötődése. Hosszas előkészítés után 1898. január 1-én elszakadtak Kalocsától a szállások. Az északi szállások csoportjának Szakmár lett központja.

Szakmárnak már 1831-ben felépült a temploma, elkülönülése tulajdonképpen ekkor kezdődik. 1897-ben alakult önálló községé. Pusztái, lakott helyei: Öregtény, Alsóerek, Felsőerek, Résztelek, Keserűtelek, Kisülés, Kistény, Andrásszállás, Bolváriszállás, Szalontaiszállás, Ludasszállás, Pécsiszállás, Csepeg, Malomér, Karcag (Kákonyiszállás), Gombolyag, Külsőcsorna. A községgé alakulás után létre kellet hozni a képviselőtestületet, mely 1897. december 16-án alakult meg. Felerészben virilistákból (azaz a legtöbb adót fizetőkből), felerészben választottakból. A községgé alakulás jogi, gazdasági és társadalmi folyamatát a képviselőtestületi jegyzőkönyvek alapján 1897. szeptember 2-től követjük nyomon, ugyanis ekkor ültek össze az alakuló község képviselői. 1986-ban Keserűtelek és Résztelek kivált a községtől, és Újtelek néven önálló településként működik.

Szakmár a kalocsai népművészet egyik alapító központja, híres hímző- és pingáló asszonyok szülőhelye.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás